- ma van a gimi első napja. Neeeee- siránkozik suttogva , hogy anyja meg ne hallja, hisz ő
íratta be a gimibe. Van még egy öccse is, akire rendszeresen Klaunak kell vigyáznia, amikor édesanyja dolgozik. Az apjuk nem él velük már 4 éve, így minden munka Klárára ( az anya) marad.
- KLAUUUU- kiabálja a földszintről Klára- elkésel az első napodon, ugye nem akarod ?!
Mivel Klau nem volt hajlandó felkelni, mivel valljuk meg, elég lusta természete volt, feljött az anyja,
hogy felkeltse, amikor látta lánya kétségbeesett/ siránkozó képét.
-Mi a baj szivem?
-Nem akarok új gimibe járni, tudod jól, milyen nehéz beilleszkednem, ha új környezetbe kerülök!
És nekem nem is szimpi ez a suli.. miért nem dönthettem el én, hogy hova járjak !?
- Mert te még nem látod, mi a jó neked, én viszont látom, hogy elfogsz késni, úgyhogy pattanj ki az
ágyból, tedd magad rendbe, indulj el, és szerezz sok barátot! -utasította az anyja, mire Klau kelletlenül felkászálódott, tükörbe nézett, és egy éles sikoly hagyta el a száját.
Kirohant a fürdőszobába, értetlen anyját ott hagyva, és elkezdte szuggerálni a tükröt, hátha eltűnik az
a fránya pattanás az orra tövéből. De sajnos nem. Fél tubus alapozót rárakott. Most meg úgy nézett ki,
minta beleesett volna egy alapozóval teli hordóba.
- Ó a francba, jól indul az első napom, mondhatom!
Berohant a szobájába, és jött a második trauma. Tegnap este elfelejtette kikészíteni a másnapi ruháját!! De most mit vegyen föl, a jó ég áldja meg, amikor már így is indulnia kéne?!
Kirángatott a szekrényéből egy kék felsőt egy fehér vászonnadrággal.- Szeptember van, nem november!! -kiáltással visszadobta, majd előkerült a farmer sort egy fehér spagettipántos felsővel. -Nem suliba való, de megteszi.
A fürdőben a haját hajvasalóval kivasalta, majd lazán a vállára dobta, így kész is volt a tengerpart style. Aha, csak az volt a baj, hogy éppen suliba készült. Na mindegy, jóóóez ! Alap smink, szájfény, szempillaspirál, még egy adag alapozó a kitörni készülő bőrre, hidratáló krém, mert olyan száraznak érezte a bőrét a reggeli stresszek miatt, mintha legalább 80 éves lenne, és már mehetett is ki a konyhába az anyjához és az öccséhez.
- Te még itthon vagy?!?!- rémüldözött az anyja, majd rámutatott az órára: 7: 45
- OMG, hogy lett ennyi az idő ?!
- Fél óráig a fürdőben készülődtél. Mostmár nincs reggeli, becsomagoltam a táskádban.- mondta megnyugtatóan Klára.
- Nem érem el a buszt !!! Nem érek be az első iskolai napomon!! Ilyen szerencsétlen is csak én vagyok!! - hisztizett a lány, majd kirohant felvenni a szandálját.
- Nyugi, a suli 5 percre van innen gyalog, minek akarsz buszozni?? Drágám, ez már másik suli, ez nem olyan mint az általános, hogy be kell buszozni a belvárosba! De ezt te is tudod. Az már a múlt..
-AHHHHHHHH elegem van már a mai napból! És még csak 7:55 van, nem is délután...MICSODA???? 7:55??? basszus, már volt jelző!!
- Délután jövök, ha le nem szedik a fejem!
- Várj ! Pont ilyen zűrös pillanatokban akartam ezt odaadni, hogy megértsd, minek kell.
- Mi ez ?
-Ez egy napló. Ő lesz a legjobb barátod, akinek feltételek nélkül bármit kibeszélhetsz. Amit még nekem se mondanál el.
- Nahh szép kilátások, ha egy könyv lesz a legjobb barátom!
- Rengeteg kamasz lánynak a naplója a legjobb barátja, hisz azt is elmondhatod neki, amiben még te sem vagy biztos.
- Anyu! A Facebook Twitter és MSN idejében már senki nem ül le naplót írni.
- Gondold át! Jót tenne, ha kibeszélnél magadból mindent, főleg ameddig bele nem jössz ebbe az új életbe. Vidd el a suliba, hátha valamelyik szünetben lekuporodsz valahova, és megosztod az élményeidet. Ne feledd: úgy írj bele, hogy ezt csak te olvashatod, semmit ne szégyelj, semmit ne hagyj ki, mert ciki, rendben van?
-Rendben.. elviszem..
- Szeretlek kicsim, tudod jól , hogy csak azt akorm, hogy neked a legjobb legyen.
-Tudom. Uramisten már becsengettek !!!!!!!!!!! Szia anyu, pusziiiii.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése